Hőegyensúlyunkat és hőérzetünket számos tényező befolyásolja (pl. szervezetünk adottságai, a levegő páratartalma, munkaruházat, stb.), így ugyanazt a levegő hőmérsékletet eltérően érzékelhetjük. Jogszabály határozza meg, hogy mi a meleg munkahelyi környezet. Ilyen meleg munkahelyi klímán történő munkavégzést tekintjük melegben végzett munkának. Ennek ismerete fontos, hiszen fokozott egészségvédelmi előírásokat kell betartani a meleg munkahelyeken.
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet alapján a munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a zárt téri munkahelyen a 24 °C korrigált effektív hőmérsékleti értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.
Ennek pontos megértéséhez fogalommagyarázatok:
– korrigált effektív hőmérséklet: egy összetett hőmérsékleti mutatószám, amely figyelembe veszi az adott munkahely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát, a légsebességet és a hősugárzást is. Mivel ezt a mutatószámot több klímatényező egyidejűleg határozza meg, ezért előfordulhat, hogy közel 30 °C-os léghőmérséklet esetén sem haladja meg a korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot pl. a magas légáramlás és alacsony páratartalom miatt.
– napi középhőmérséklet: a nap 24 órájában többször mért levegőhőmérsékletek átlaga. Jelenleg Magyarországon 10 percenként történik léghőmérséklet mérés.
A korrigált effektív hőmérséklet meghatározásához megfelelő mérőeszközökre van szükség pl. Assmann-féle pszichrométer a nedves hőmérséklet mérésére, Vernon-féle glóbuszhőmérő a sugárzó hő mérésére, a légáramlás méréshez meg anemométer. Az értékeket felhasználva nomogram segítségével történik az effektív/korrigált effektív hőmérséklet meghatározása. Ezeket a méréseket általában akkreditált laboratóriumok szakemberi végzik a munkáltatók megrendelésére.
Források:
[1] 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
[2] Ungváry György és Morvai Veronika – Munkaegészségtan 2009.
Kép: pexels.com
