Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok és szakvéleményezés, amennyiben a teljes szolgáltatási portfólióból csak erre van szüksége.
Üzemorvosi rendelőinkben a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai és a munkáltató belső szabályzata szerint végezzük a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat. Az alábbiakban bemutatjuk az előzetes, időszakos, soron kívüli és záróvizsgálatok célját, jogszabályi hátterét, menetét, valamint azt, hogy munkáltatóként és munkavállalóként mire számíthat a rendelésünkön.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak elbírálására szolgál, hogy a munkavállaló a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelést egészségkárosodás nélkül viseli-e, valamint hogy esetleges betegsége vagy fogyatékossága nem idéz-e elő baleseti veszélyt a munkakör ellátása során. A vizsgálat jogszabályi alapja a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.
A rendelet 3. § (4) bekezdése szerint a vizsgálat kifejezetten arra irányul, hogy a munkavállaló:
Fontos kiemelni, hogy az alkalmassági vizsgálat nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, sem a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
Az előzetes vizsgálatot a munkavégzés megkezdése előtt kell elvégezni. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor a vizsgálat kötelező – tehát nem minden munkavállalónál, csak a jogszabályban felsorolt körben.
Az időszakos vizsgálat célja annak nyomon követése, hogy a munkavégzés nem okoz-e egészségkárosodást, és a munkavállaló továbbra is alkalmas-e munkakörének ellátására. Gyakoriságukat a munkakörhöz tartozó kockázatok, a munkavállaló egészségi állapota, az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje és jogszabály határozzák meg. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot éves alapgyakorisággal kell elvégezni például a fokozott pszichés terhelésnek vagy pszichoszociális kóroki tényezőknek kitett munkavállalók, biológiai tényezők hatásának kitett és járványügyi szempontból kiemelt munkakörben dolgozók, 18 év alatti munkavállalók vagy idősödő munkavállalók esetén. Egyes kockázati tényezők esetén (pl. benzol, szervetlen ólom, izopropil-alkohol) a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. sz. melléklete féléves gyakoriságot ír elő az időszakos vizsgálatokra. A vizsgálatot végző orvos a kapott eredmények alapján a jogszabályban előírtnál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.
Soron kívüli vizsgálatot kell végezni minden olyan esetben, amikor a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely befolyásolhatja a munkaköri alkalmasságot. A leggyakoribb indokok:
A soron kívüli vizsgálatot kezdeményezheti a foglalkozás-egészségügyi orvos, a háziorvos vagy kezelőorvos, a munkavédelmi hatóság, a munkáltató, valamint maga a munkavállaló is.
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. §-a alapján a munkáltató kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni az alábbi esetekben:
A záróvizsgálat célja, hogy dokumentálja a munkavállaló egészségi állapotát a kockázatos tevékenység lezárásakor – ez képezi az alapját egy esetleges későbbi foglalkozási megbetegedés bejelentésének és kártalanításának.
A rendelőnkben végzett előzetes alkalmassági vizsgálat az alábbi lépésekből áll:
A vizsgálat eredménye alapján szakvéleményt állítunk ki, amely lehet: alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas, vagy nem alkalmas minősítésű. A véleményt a munkavállaló megismeri. A véleményt az „Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény” elnevezésű dokumentummal közöljük a munkáltatóval.
Az érvényesség a munkakör kockázati besorolásától függ. Általános esetben évente kell megújítani, de a 3–6. számú mellékletek szerinti kóroki tényezők esetén ettől eltérő, akár rövidebb gyakoriság is előírható. Ha a munkavállalót azonos munkakörben ismételten foglalkoztatják, és nem kötelezett időszakos vizsgálatra, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 1 évig érvényes – feltéve, hogy egészségi állapotában nem történt változás.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása – beleértve az alkalmassági vizsgálatokat is – a munkáltató kötelezettsége és költsége. A munkavállaló a vizsgálatért nem fizet.
Az első fokú alkalmassági véleménnyel szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül jogorvoslattal lehet élni a foglalkozás-egészségügyi ellátó helynél.
Igen. Az Mvt. és a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet alapján minden munkáltatónak – tevékenységétől és létszámától függetlenül – kötelessége foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval szerződést kötni és a munkavállalók részére a kötelező vizsgálatokat biztosítani.
Azt jelenti, hogy a munkavállaló jelenlegi egészségi állapota miatt átmenetileg nem alkalmas a munkakör ellátására, de a kezelés vagy gyógyulás után újabb vizsgálattal alkalmassá nyilvánítható. A vélemény tartalmazza, mikor kell ismét megjelenni vizsgálatra
